Nagyon régen nem írtam már semmit ide a blogra, egyrészt az előző írásban említett jelszavak miatt, nem akart beengedni a rendszer, nagy erőfeszítést meg nem tettem érte. De most túltettem ezen magam, generáltam új jelszót és ismét itt vagyok. És néhány gondolatot írnék le 2012-ről meg erről a nagyon felgyorsult világról.

Nagyon sok írás jelenik meg mostanában a 2012-ről és egy dologban erősít meg engem, hogy igazán senki sem tudja, hogy mi is fog történni.  A maja naptárt azonban használom és nagyon szeretem, és ott 2012-ben egy teljesen új ciklus fog kezdődni, és ha körülnézünk azért ennek jelei nagyon látszanak. Nem szeretek és nem is akarok politizálni, de azért az nagyon látszik, hogy mindenki próbálja valahogy menteni a régit, vagy úgy átalakulni, hogy Neki is jó legyen, és ez minden szinten megjelenik. Nézzünk csak az Európai Unio szintjére, szerintem ők se tudják eldönteni, hogy megmentsék-e magukat, vagy hagyják az egészet és talán kialakul valami jobb. Ez már elég “vicces” kategória, hogy a nagy népi Kínától kell segítséget kérni, mert Európa képtelen finanszírozni önmmagát. Ők meg valószinű meg is teszik, mert mi vagyunk a legnagyobb piacuk. Minden mindennel összefügg, és olyan tabuk dőlnek meg nap mint nap, amit korábban nem tudtunk volna elképzelni.

Az egyén szintjén is megjelennek ugyanezeka problémák, kihívások, hiszen sok ember veszti el a munkahelyét, kell teljesen újba kezdenie, nincs semmi állandóság, semmi biztonságérzet, még ha ez egy hamis biztonságérzet volt ami megdőlt.

Olvasok most egy nagyon jó könyvet Walsch írta a változásról, és leszögezi, hogy a változást úgysem tudjuk megváltoztatni, csak saját magunk változáshoz való viszonyát. Hiába is kívánjuk azt titkon, hogy ne legyen már ennyi változás, én ezt már nem bírom, ebben a korban ez szinte a lehetetlennel egyenlő.

Az egyetlen, amit képesek vagyunk megtanulni, hogy lássuk meg a pozitívat a változásban. Szerencsére sosem voltam egy pesszimista lélek, és mindig is úgy gondoltam, hogy olyan az élet mint egy folyó, ahol tudsz jobbra-balra úszkálni, de szembe menni a sodrással csak nagyon kis ideig vagy képes, és akkor is nagyon elfáradsz.  Inkább nézd, hogy milyen partszakaszokat mutat meg Neked a folyó, állj meg néhány helyen, ami nagyon tetszik, vagy jó valamiért, és gyorsan menj tovább azokról a helyekről melyek nem szolgálják a javadat. Közben figyelj magadra, az érzéseidre és a körülötted lévő emberekre. Mit mutatnak meg Neked.

Most veszem észre, hogy tanácsokat osztogatok, de ezek a tanácsok elsősorban magamnak szólnak. Mindig is megnyugtatott az a tudat, ha kiírtam magamból a kétségeket, gondolatokat, sőt valahogy világosabban láttam saját problémáimat is. Ezért ha senki sem olvassa el rajtam kívül ezt az írást, nekem már ez is segített, hogy leírhattam, ha valaki elolvassa, és segít Neki bármit is, az már a grátisz lesz.

Mára így mindenszentek-halottak napja előtt ennyit. Minden kereső léleknek kívánom, hogy a szeretet fénye világítsa be az útját, és megtalálja a helyét.

Köszönöm